A Dunakanyar látnivalói és kulturális kincsei
Ismerjétek meg a régió izgalmas történetét és művészeti örökségét!
Ha a Dunakanyar térképet nézzük, olyan ez a hely, mintha az ország szíve lenne. Európa egyik legnagyobb, rengeteg országot összekötő folyója gondol egyet pont ezen a helyen, hogy déli irányba fordul. Az ország közepe és Budapest felé vezető folyószakasz hajózás szempontjából is csodás élményt jelent.
A Dunakanyar régió azonban nem csak földrajzi értelemben az ország koronája a főváros fölött. A történelmi örökség a helyi hagyományokkal ötvözve olyan kulturális látnivalókban gazdag környéket hoztak létre, amely nem csak Pest megyében, de egész Európában egyedülálló.
Szentendre, a Szentendrei-sziget, Visegrád, Esztergom, Nagymaros és Zebegény külön-külön is önálló úticélok, és közmondás-szintű nevezetességek. Együtt egyedi kincset alkotnak.
Kövessük a Duna vonalát
Esztergom egyidős a magyar katolicizmus történetével, ahol az impozáns Esztergomi Bazilika mellett rengeteg érdekes, és gyönyörű építészeti emlék található.
Zebegény egyedülálló művészeti központ amelynek temploma egyedi kulturális műemlék.
Visegrád középkori és reneszánsz királyaink székhelye, ahol a lélegzetelállító környezetbe épített Királyi Palota és a Visegrádi Fellegvár lenyűgöző érdekességeket kínál a látogatók számára.
A Dunakanyar egy olyan, kastélyokkal, várakkal, műemlékekkel teli könnyen bejárható és elérhető régió, amelyet biciklivel, hajóval, gyalogtúrázva vagy autóval is érdemes bejárni, és újra meg újra meglátogatni.
Tartalomjegyzék:
Esztergomi látnivalók - Romantika és időutazás a középkorba
Esztergom tulajdonképpen a Dunakanyar „felső" bejárata. Ez a püspöki székhelyként alakult város az ország egyik legfontosabb történelmi városa.
Az Esztergomi Bazilika, a püspöki székesegyház, azon a helyen áll, ahol a hagyomány szerint megkoronázták I. Szent István királyt 1000-ben. A koronázás után egy évvel alapították meg az esztergomi érsekséget.
A bazilika középkori történetéről írásos emlékekből tudunk a legtöbbet. A székesegyház épülete több tűzvész, átépítés, és mintegy 140 évnyi török uralom után 1822-ben kezdte elnyerni jelenlegi formáját. A bazilika felszentélésére 1856-ban került sor, bár az építkezés még 1896-ig folytatódott.
(Jelenleg is a tetőkupola felújítása zajlik, de szerencsére már a kupolakilátó is látogatható.)
Az esztergomi vár
A bazilika szomszédjában áll a vár, aminek története nagyjából egybefonódik a székesegyházéval, hiszen Szent István apja, Géza fejedelem kezdte el építtetni.
A 2008 óta Európai örökség helyszín címmel büszkélkedő épületegyüttes az ország egyik legfontosabb katonai erődítménye volt. A török időkben számos alkalommal gazdát cserélt.
Falai tövében halt meg Balassi Bálint 1594-ben. Talán a legérdekesebb emlékek a reneszánsz korból kerültek elő a vár területéről. Ekkor, Vitéz János érseksége idején, Mátyás király uralkodása alatt épült a legtöbbet a vár, aminek nyomairól sokat meg lehet tudni a vármúzeum meglátogatásakor.
A várhegyről láthatjuk a Duna szlovák oldalát, és a két partot pár évtizede újra összekötő Mária Valéria hídat, valamint Esztergom belvárosát.
A belváros bőveledik a múzeumokban. A Vármúzeum és a Keresztény Múzeum mellett a Babits Mihály emlékház, és a Duna Múzeum gyűjteményei is érdekes látnivalók.
Mit láthatunk a Duna Múzeumban?
A Duna múzeum, vagyis a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum kiállításai a Duna és a Duna-menti élet történetét mutatják be. A múzeum állandó kiállításai bemutatják a Duna történetét, hajózását és halászatát. Megtudható itt minden a vízről, az árvizekről, a vízellátásról, csatornázásról.
Dunakanyar látnivalók: Visegrád történelmi pillanatai
Visegrád a Dunakanyar ívének közepén nem csak elhelyezkedésének köszönheti központi szerepét. Csodálatos fekvése évszázadok óta kiemelt jelentőségű helyszínné teszi, és ennek köszönhetően bővelkedik a történelmi emlékekben.
A középkori Magyar Királyság központjának látnivalói
A Fellegvár, a Salamon-torony és a Királyi palota jól ismert nevezetességek, és mindegyikük megérdemli, hogy jobban megismerjük történetüket, és mindazt, amit rejtenek.
A visegrádi Fellegvár
Talán a város leglátogatottabb műemléke. A hegytetőn álló erőd egy, a Duna-partig húzódó erődítés felső része volt, a hegyoldalban húzódó falrendszer tetején.
Bár már a kora-középkorban állt ezen a helyen vár, a tatárjárás pusztítása után kerültek helyükre a jelenleg is látható épületegyüttes alapjai. Luxemburgi Zsigmond idején itt, a felső várban őrizték a királyi koronát.
A Fellegvárban látható Panoptikum az 1335-ös visegrádi királytalálkozó emlékére készült, és átélhetővé teszi a középkori főúri vendéglátás élményét.
A tatárjárás után a királyné eladott ékszereiből építették-újították fel a Fellegvár épületét. Ebben az időszakban épült meg lent, a visegrádi Duna-parton a hatszögletű lakótorony, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el.
Pest megye kastélyai közül kilóg ez az egykori királyi lakóhely, mivel az épületnek folyamatosan katonai funkciója is volt az alsó várrész középpontjaként.
A visegrádi Királyi palota
Károly Róbert építette meg a visegrádi palota alapjául szolgáló királyi házat az 1320-as években. A fia, I. Lajos bővítette palotává, aztán Zsigmond király fejezte be a folyamatot.
A Mátyás Király Múzeumának otthont adó épületen utoljára maga Mátyás végeztetett munkálatokat. Az igazságos király idején kerültek olyan egyedülálló reneszánsz emlékek az épületbe, mint a Herkules-kút, a Múzsák-kútja.
A török idők elején az épület elhagyatottá vált, és a romok nagy részét a 18. században elbontották. Jelenleg látható rekonstruált formáját az 1934. óta folyamatosan zajló feltárásnak és rekonstrukciónak köszönheti.
Nem történelmi, de nevezetes látnivalója Visegrádnak a Zugfőzde pálinkamúzeum, ahol mindent meg lehet tudni arról, hogyan kell titokban és legálisan pálinkát főzni.
Dunakanyar látnivalók: Történelem és művészet Zebegényben
Zebegényt, és a zebegényi látnivalókat nyugodtan a Dunakanyar legszebb látnivalói közé sorolhatjuk. Az egyedi művészeti és kulturális élmények elkerülhetetlen úticéllá teszik mindenkinek, aki szeretné jobban megismerni a Dunakanyart.
Zebegény egyik szimbóluma
A híres Zebegényi templomként ismert, hivatalos nevén Havas Boldogasszony-templom. Ez egyike az ország olyan műemlékeinek, aminek értékét nem feltétlenül az adja, hogy nagyon régóta ott áll, hiszen az építése 1910-ben fejeződött be.
Egyediségét annak köszönheti, hogy olyan egyedi, messziről megismerhető stílusjegyeket hordoz, amelyek alig pár helyen láthatók az országban.
A tervező, Kós Károly íróként és kulturális jelenségként is meghatározó alak volt. Építészként egész életpályája során az erdélyi szecesszió magyarországi elterjesztésén dolgozott.
Meseszerű, barátságos, népies stílusa teszi a világon egyedülállóvá a Budapesti Állatkert épületeit, valamint Wekerletelep városnegyedet. Budapest XIX. kerületében található városrész az egyik első előre megtervezett, koncepciózusan alakított negyed a világon.
A zebegényi Havas Boldogasszony-templom életműve egyik legszebb példája. A templom külső- és belső építészete egy egységet alkotva maradt fenn, ahol a belső dekorációkat, de még a színes ablaküvegeket is Kós Károly tervezte.
Az építészről elnevezett Kós Károly kilátó is Zebegényben található. A kilátóból káprázatos dunai látkép tárul a szemünk elé.
Messziről feltűnő építészeti jelkép
Zebegény másik érdekes látnivalója a Dőry-kastély. A zebegényi kastély a Pest megyei kastélyok sorának egyik kirívóan szép tagja.
Talán a Dunáról, vagy a folyó túlpartjáról nyújtja a legszebb látványt, de a zebegényi oldalról is impozáns látnivaló.
Az eklektikus stílusban épült grófi birtok az 1910-es években épült, és a háború utáni évtizedekben szakszervezeti üdülőként működött. Mára újra magántulajdonba került, és az új tulajdonosa helyreállította az eredeti állapotát.
Sajnos nem látogatható, de a vízről és a partról már az elhelyezkedése miatt is érdemes megcsodálni. Zebegény és Pilismarót között a nyári időszakban kishajó közlekedik, amivel érdemes átmenni a maróti strandra, ahonnan gyönyörű látványt nyújt.
Egyedi zebegényi érdekesség
Az ország első hajózási magánmúzeuma, a zebegényi Hajózástörténeti múzeum.
A Farkas Vince hajóskapitány által alapított gyűjtemény a hajózást, a hajózás történetét mutatja be az alapító által évek alatt összegyűjtött tárgyak, érdekességek által. A gyűjtemény érdekessége, hogy az alapítás óta eltelt évtizedekben is folyamatosan gyarapodik.
Zebegény festője
Szőnyi István, a késő nagybányai stílust képviselő mester szinte egész életét Zebegényben élte le. A Dunakanyarban alkotta a képeit, amelyek ma már több tízmillió forintos kikiáltási árról indulnak a művészeti aukciókon.
Zebegényi háza és műterme 1967. óta emlékmúzeum, ahol számos híres festmény eredeti környezetét, valamint számos híres festményt is megnézhetünk.
Nagymaros, Duna-parti sétány
Nagymaros látnivalói egy külön cikket is megérdemelnének, hiszen a környék legnagyobb településéről van szó. Visegrád mellett a legfontosabb központi település a Dunakanyarban.
Nagymaros a Dunakanyar vonattal is könnyen elérhető települése. A télen is járó kompnak köszönhetően tulajdonképpen Visegrád testvére.
A katolikus templom mellett a híres afrikakutató és vadász, Kittenberger Kálmán emlékháza is érdekes látnivaló.
Csodálatos panoráma a Dunakanyarra
Amiért azonban mindenképp érdemes eljönni ide, az a nagymarosi Duna-part. Végigsétálva a város partmenti szakaszain talán a Dunakanyar legszebb kilátását élvezhetjük. A Duna-parti sétányról gyönyörűen kirajzolódik a Visegrádi-hegység vonulata és a fellegvár.
Szob, a Dunakanyar legészakibb települése
Az országhatáron elhelyezkedő Szob a Dunakanyar legészakibb települése. A Börzsöny irányába vezető gyalogos és kerékpáros túrák kitűnő kiindulópontja, de jóval több egyszerű megállóhelynél.
A szobi Börzsöny Múzeum, teljes nevén Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény érdekes úticél. A település régészeti tárgyait, a környék néprajzi tárgyait, és a környék természeti anyagait is megismerheti az, aki végigjárja a kiállítást.
Mamutkövületek, több millió éves fosszilis emlékeket, kagylókat, cápafogakat is megnézhetünk, de vannak itt bronzkori emlékek is, valamint a környék teljes történetét bemutató érdekes leletek is.
Túra-kiindulópont
A Szob-Nagybörzsöny erdei kisvasút egyedülálló élményt nyújt. A 22 kilométeres, Börzsöny jó részét átszelő vasútvonal Magyarország egyik leglátványosabb hegyi pályája.
Dömösi prépostság titkai
A Rám-szakadék túra kiindulópontjaként is ismert település, ami Visegrád és Pilismarót között, a Prédikálószék árnyékában fekszik. Dömös kulturális szempontból egy nagyon érdekes látogatnivalót kínál a környéket járók számára.
A Dömösi Prépostság romja a kora középkori Magyarország és az Árpád-ház történetének legvéresebb epizódjainak volt tanúja.
A romok között rejtőző történelem
Szent László királynak nem voltak saját fiai, ezért testvére két fia közül a daliás harcost, Álmost jelölte utódjának.
Álmost testvére, a könyvek közt otthonosan mozgó, püspöki címet is viselő Kálmán azonban nem fogadta el Álmost királynak, és László király döntése ellenére ő is igényelte a trónt.
Ügyes politizálásának köszönhetően sikerrel is járt, főúri támogatói segítségével ő került a trónra 1095-ben, Álmos pedig lemondott trónigényéről, és hercegi rangot kapott.
Álmos a hercegi, Kálmán a királyi hatalom birtokában mindent megtett a testvére ellen, Álmos több alkalommal külföldi hadakat is hívott az országba.
Az utolsó békekötésükre 1113-ban került sor, ami után Kálmán király elfogatta Álmos herceget és fiát, a gyermek Bélát, és megvakíttatta őket.
A vak Álmos itt, a saját maga által 1107-ben alapított Dömösi Prépostságban lelt menedékre. Kálmán a halála közeledtével, saját örököse védelmében itt, a templomban ölette meg.
A prépostságot ezután a Tatárok feldúlták, ennek ellenére még sokáig működött. Az újkorban aztán nagyrészt elhordták a köveit, de 1977. és 1989. között sikerült helyreállítani az altemplomot. A helyreállításnak köszönhetően létrejött egy emlékhely, ahol megismerhető az épület gyönyörű fekvése, és átélhető a hozzá fűződő középkori történet.